Nem villog, nem csipog – mégis leköti, fejleszti és boldoggá teszi.
„A gyerek nem attól lesz boldog, ha mindent megkap – hanem attól, ha elmélyülhet abban, amije van.”
„Mit vegyek a gyereknek, hogy lekösse, fejlessze, ne ártson, és lehetőleg ne én legyek a szórakoztatóközpont 0–24-ben?”
Ha ez a mondat valaha is megfordult a fejedben, akkor jó helyen jársz.
És ha már vettél olyan játékot, amit 8 másodperc alatt a sarokba hajított, akkor egyenesen hazaértél.
A kisgyerekes élet nem arról szól, hogy minden nap fejlesztő feladatlapokat oldotok meg a kanapén.
A játékhalmozás mára modern népbetegség lett. A szülő túlterhelt, bűntudatos, időhiányos – ezért inkább tárgyakat ad a gyerekének, mint időt. Csakhogy a gyerek nem tárgyakra vágyik, hanem kapcsolatra. Dögönyözésre. Sárba ugrásra. Ölbebújós esti mesére.
És ha ezek hiányoznak, akkor jön a „semmi sem jó” fázis: minden játék unalmas, a gyerek nyűgös, a szülő ideges – és újabb játék kerül a kosárba. Aztán újra, és újra.
Na de… mi kell valójában a gyereknek?
Hogyan válasszunk jól játékot 1–3 éves kor között, úgy, hogy tényleg fejlesszen, örömet adjon, és ne mi legyünk a teljesen kizsigerelt háttérstáb?
Ebben a cikkben erről lesz szó – tabuk nélkül, Vekerdyvel, szarkazmussal, tudománnyal és egy adag anyabarát öniróniával.
Ez a cikk kicsit hosszabb. De úgyis a játékkupac tetején egyensúlyozol, szóval olvass tovább – segítség jön. És ha végigérsz, nagyjából úgy érzed majd magad, mint aki kinyitotta a játszótéri Grál-ládát. 😄
A Hold Alakú Fakocka Egyensúlyozó Puzzle egy izgalmas és kihívást jelentő játék, amelyet kifejezetten a Montessori elvek szerint terveztek, hogy fejlessze és serkentse a gyerekek ügyességét és problémamegoldó képességét. Ez az ügyességi játék nem csak szórakoztató időtöltés, hanem tanulás és fejlődés is egyben. KATT IDE!
Ebben a cikkben megtudod:
- 👶🏻 Miért nem boldogabb a gyereked attól, ha ezer játéka van – sőt, miért lehet ettől frusztrált?
- 👶🏻 Milyen hatása van a túlingerelt környezetnek a fejlődésre – és hogyan tudod egyszerűsíteni?
- 👶🏻 Miért nem kell fejlesztő játék (és mit jelent valójában a „fejlesztés” 1–3 évesen)?
- 👶🏻 Hogyan épül fel a gyereked fejlődése ebben a korban – és milyen játék való hozzá?
- 👶🏻 Milyen játékokat válassz, ha tényleg szeretnéd, hogy kreatív, boldog, nyugodt legyen?
- 👶🏻 Miért fontos, hogy a gyerek néha csak „bambuljon” – és mit mond erről a tudomány?
- 👶🏻 Mik azok a játékok, amiket semmi esetre se vegyél meg (ha nem akarsz sírni már délben)
- 👶🏻 Hogyan játszhat a gyerek kevesebb játékkal, mégis sokkal többet – és boldogabban
CIPŐFALVA – Legújabb trendek a divat világából – Cipők, Táskák, Kiegészítők
NE HAGYD KI!
Fontos megjegyzés: Az oldalamon megjelenő képek hirdetések, és az ajánlott termékek linkjei affiliate partnerprogramon keresztül működnek. Ez azt jelenti, hogy ha a képekre kattintasz és a webáruházban vásárolsz, abból én is részesülök némi jutalékban. Miért osztom ezt meg veled? Mert hiszem, hogy az őszinteség minden kapcsolat alapja, még az online térben is. A blogjaim és hasznos ötleteim mögött rengeteg kutató munka, tanulás és energia van, és ha úgy érzed, hogy értéket kaptál, akkor ez egy kedves gesztus, amivel támogatod a munkámat.
1. Túl sok játék, túl kevés figyelem – a túlingerelt gyerekszoba problémája
Oké, valljuk be. A nappalink már inkább hasonlít egy játékraktárra, mint egy otthonra. Műanyag kukásautók, kinyiffant csörgők, kétes eredetű babák és LEGO-darabok, amik éjjelre aknamezővé változtatják a padlót.
A gyereknek látszólag minden megvan, mégis: nyűgös. Dobál, szétszór, nyafog.
Miért?
Mert a túl sok játék = túl sok inger.
És a túl sok inger = ideges, figyelmetlen, fáradt gyerek. És, spoiler: szülő is.
A modern élet egy nonstop koncert. Már az is túlzás, ha eljutsz reggel a játszótérig anélkül, hogy 78 különböző vizuális és hangélmény letámadná a gyereket.
A gyerekszoba sokszor nem a nyugalom, hanem a túltelítettség tere.
A szobák polcain halomban álló játékok között a gyerek nem tud választani. Ha bele is kezd valamibe, hamar megunja. Nem tud elmélyülni. Egyikhez sem tud kapcsolódni igazán, mert az agya már eleve túl van töltve. És ebből jön az ördögi kör: unatkozik, nyűgös lesz, rángat, sír – és te, persze, veszel neki még egy játékot, mert „valami csak leköti már”.
De a gyerek nem azért nyugtalan, mert kevés a játék.
Hanem mert túl sok minden történik egyszerre, és semmibe sem tud igazán belefeledkezni.
Wolt Szinte minden kiszállítva – gyorsan, megbízhatóan és megfizethető áron
„A gyermek akkor tud megnyugodni és fejlődni, ha a környezete is nyugodt, kiszámítható és szűrt.” – Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor c. könyve
És most jön a feketeleves:
Nem a játékok a probléma. Hanem az, hogy a játékokkal próbálunk pótolni valamit.
Időt. Figyelmet. Kapcsolatot.
Nem vagy hibás. Csak épp a rendszer nem nekünk lett kitalálva. De jó hírem van: lehet változtatni.
Túl sok inger? Így egyszerűsíts!
Kim John Payne javaslatai alapján:
- Rotálj! A játékok jelentős részét dobozold el, és havonta cseréld őket.
- Csere rendszer: Ha elő akar venni valamit, rakjon el egy másikat.
- Kapcsold ki a háttértévézést – nem tűnik fel, de kegyetlenül zavarja.
- Napirend = biztonság: Legyenek kiszámítható napi ritmusaitok.
- Kevesebb játék, több figyelem: Egy esti mese néha többet ér, mint egy egész plüssállat-állatkert.
„A gyerek nem attól lesz boldog, ha mindent megkap – hanem attól, ha elmélyülhet abban, amije van.”
2. A szabad játék = fejlődés
(Nem, nem kell okos fejlesztő játék. Csak egy gyerek, aki játszhat.)
„Ez most vajon elég fejlesztő?” – kérdezzük magunktól, miközben a gyerek épp a kanapén ugratja a plüsskacsát.
„Segíti a finommotorikát?”
„Fejlődik tőle a logikai készsége?”
„Nem kéne inkább valami Montessori-cuccot rendelni?” (amúgy igen, viszont első körben nem ez a prioritás)
Állj. Egy pillanatra. Lélegezz.
A kisgyerek fejlődése nem attól indul be, ha te projektmunkában menedzseled a napi játékórát.
Hanem attól, ha hagyod játszani. Szabadon. Elmélyülten. Kapcsolódva.
„A kisgyerek tanulásának egyetlen hatékony formája a spontán utánzás.”
– Vekerdy Tamás
Nem kell neki tanítani. Nem kell vele gyakorolni.
Csak mintát mutatni. Jelen lenni. Játszani. És hagyni, hogy utánad csinálja – ha akarja.
A szabad játékban ott van minden, amit ma „képességfejlesztésnek” hívunk:
- kreativitás,
- probléma-megoldás,
- érzelmi szabályozás,
- szociális tanulás,
- önkifejezés.
És közben mit csinál a gyerek?
Firkál. Tologat. Pakol. Kukucsol. Gurít. Épít. Szétszed. Néz. Megáll. Majd újra kezdi.
Egyik pillanatban kukásautó-sofőr, a másikban papírtányérból pizzát készít.
Ez a világ felfedezése – az ő tempójában.
A játszás közben nem kell eredményt elérni. Nem kell „készen lenni” valamivel.
A játék maga a cél.
Ha ott vagy mellette, ne azért legyél ott, hogy irányíts. Csak játsz vele. Ahogy ő akarja. Akkor is, ha ötvenszer egymás után mondja azt, hogy „kiszállás, végállomás!”. Igen, már megint.
„A játék nem tanítás. A játék tanulás. A lehető legjobb fajta.”
És ez az, amit egyetlen „okos fejlesztő eszköz” sem tud pótolni.
Nem a zenélő teknős, nem a Bluetooth-os mesemondó, és nem a 12 funkciós gombnyomogató tudja ezt. Te. És a kapcsolatotok.
3. Milyen játékokra van tényleg szükség?
(Spoiler: nem arra, amit a tévé reklámoz.)
Ha minden játék dobozán azt írják, hogy „fejlesztő”, akkor miért nem fejlődik a gyerek tőle jobban, mint egy kartondoboztól?
És miért az történik, hogy hiába az új, csillogó „szülőbarát” ajánlat, mégis a fakanál a kedvenc?
Mert a gyereknek nem funkciókra van szüksége.
Hanem térre. Lehetőségre. Fantáziára. Kapcsolatra.
És ezekhez a legtöbb csodajáték… nos, egy kicsit túl „készen van”.
A jó játék ismérvei:
– Egyszerű, nyitott, használható
- nem szól helyetted,
- nem világít, mikor nem kéne,
- nem „mutatja meg”, mit kell csinálni,
- hanem meghagyja a lehetőséget arra, hogy a gyerek maga döntse el, mi legyen belőle.
Egy fahasáb például ma torony, holnap autó, holnapután kenyérpirító.
És minden egyes „átváltozáskor” fejlődik a gyerek gondolkodása, képzelete, érzelemvilága.
„A legjobb játék a legegyszerűbb. A képzeletnek kell benne hely, nem előre gyártott funkció.”
– Vekerdy Tamás
Irányzatok, amik valóban segítik a gyermeked fejlődését:
Montessori:
- Valós életből vett tevékenységek játékba öntve
- Egyszerű, letisztult eszközök
- A gyermek önállóságát és koncentrációját támogatja
Pl.: kanalazós játék, csavarozós tábla, kis konyhai eszközök
Waldorf:
- Természetes anyagok, egyszerű formák
- A gyerek maga „vetíti rá” a jelentést
- A játékot nem „használni kell”, hanem „megalkotni”
Pl.: kendők, bábfigurák, fa állatok, gyapjúbabák
Slow parenting:
- Kevesebb program, több idő, kevesebb inger
- A gyermek fejlődése nem siettethető – a játékban bontakozik ki
Pl.: közös főzés, séták, piszmogás engedése
És ami nem kell:
- Automatizált, egyfunkciós, „nézőként” működtetett játékok
- Túl színes, túl hangos, túl… minden
- „Tanító” játékok, amik a játék örömét lecserélik teljesítményre
„Nem kell fejleszteni a gyereket – fejlődik ő, ha boldog és szabadon játszhat.”
Fejlődési mérföldkövek 1–3 éves korban
(Spoiler: a „kreatív játék” gyakran csak egy doboz és némi rizs.)
Ez az időszak maga a fejlődési hullámvasút.
Egyik héten még kapaszkodva sétál, a következőn már fut. Tegnap még csak „vau-vau”, ma meg már „anya, a kutya bepisilt a játszósátorba”. 😳
És miközben mi próbáljuk utolérni őket (nem sikerül), a játék az, amiben ezt a rengeteg új dolgot feldolgozzák, megtanulják, levezetik.
De nem mindegy, mikor, mire van szükség.
Hoztam egy egyszerű kis összefoglalót:
| Kor | Mit tud már? | Milyen játék illik hozzá? |
|---|---|---|
| 12–18 hónap | Jár, cipel, pakol, ütöget, elrejt | Tologatós játék, cipelt baba, formabedobó, kisvödör |
| 18–24 hónap | Utánoz, röviden beszél, már tud „elmélyülni” | Szerepjáték alapok: főzőcskézés, báb, takaró kunyhó |
| 24–36 hónap | Önálló játék kezdete, építés, mesélgetés | Építőkocka, figurás világ, egyszerű kirakók, barkácsasztal |
Miért fontos, hogy a játék illeszkedjen a fejlődési szinthez?
Mert ha „túl egyszerű”, akkor gyorsan megunja.
Ha „túl bonyolult”, akkor nem érti – és jön a dühroham.
De ha pont jól el van találva, akkor megtörténik a csoda: belefeledkezik a játékba.
És amikor ez történik, akkor tanul a legtöbbet. Magától. Örömmel.
„A játék nem teljesítmény. A játék az ő nyelve. És ebben a korban tanulni annyi, mint játszani.”
És ne feledd: nem kell minden játékot életkornak megfelelően címkézett dobozból elővenni. A gyerek gyakran saját magát fejleszti azzal is, ha harminc percet tölt azzal, hogy bepakolja a zoknikat egy műanyag edénybe.
3.1. Finommotorika fejlesztése
(Avagy: hogyan lesz a kis mancsból egy precíz csipentőgép)
A finommotoros készségek azok, amikből majd egyszer írás, cipőkötés, kanalazás lesz. De ne aggódj, most még a céklával való arcfestés is fejlesztésnek számít.
Mit fejleszt?
- Ujjak ügyességét, kézhasználatot
- Szem-kéz koordinációt
- Koncentrációt, türelmet, aprólékos mozgást
Játékötletek:
- Építőkockák (fa, Duplo, textil)
- Formabedobó, csavarozós-fa játék
- Csipeszes válogató (színes pompon, kupak)
- Gyurma, ujjfesték, pötyi – teljesen szabadon használva
- Összedugós építők, mágneses formák
Otthoni alternatíva:
- Muffinsütőforma + száraz tészta = órákig elvan vele
- Kiskanalazás rizsből egyik edényből a másikba
- Konyhai szivacsok darabolása (szülői idegállapottól függően)
Tipp: Ne mutasd meg, mit „kéne” csinálni – csak tedd elé. Ha firkálni akar a kanállal a falra, az is tanulás. (És igen, van, ami kijön a lemosóból.)
3.2. Mozgásos készségek, nagymozgás, egyensúly
(És a pillanat, amikor már nem mászik – hanem fut, mászik, ugrik… egyszerre.)
A mozgás ebben a korban nemcsak testi fejlődés. Hanem idegrendszeri alapozás. Ha jól mozgik a gyerek, később jobban figyel, jobban tanul, jobban alszik.
Mit fejleszt?
- Izomzatot, koordinációt, egyensúlyt
- Idegrendszeri érést
- Térérzékelést, önbizalmat, szabályérzékelést
Játékötletek:
- Tologatós játék, gurulós kutya, kis kocsi
- Mászókák, mini csúszda, babahinták
- Egyensúlyozó táblák (pl. Wobbel board)
- Textúrás járólapok, beltéri akadálypálya
- Labda – csak úgy. Lökd, rúgd, gurítsd.
Otthoni alternatíva:
- Kanapépárnákból ugrókövek
- Ugróiskola festve, rajzolva, ragasztva
- Műanyag flakonból célbadobó (színes zoknival dobálni bele = élvezet + fejlesztés)
Ne félj attól, ha „szétugrálja” a lakást. Ez nem rossz viselkedés. Ez tanulás.
És ha kifárad, este 8-kor alszik. Magától. (Oké, néha.)
3.3. Beszédfejlődés és kommunikáció
(Vagyis: mikor a „gügyögésből” egyszer csak „kibontakozik a világ”)
Beszélni tanulni nem úgy történik, hogy leültetjük „tanulni”.
A gyerek nem listákból tanul. Hanem utánzásból, ritmusból, kapcsolatból. A játék ehhez a legjobb eszköz – főleg, ha TE is része vagy.
Mit fejleszt?
- Szókincs, kifejezőkészség
- Hallott beszéd megértése
- Történetmesélés, kommunikációs alapok
Játékötletek:
- Képeskönyvek, lapozók (nem kell sok szöveg, csak sok kép)
- Hangutánzós játékok: „milyen hangot ad a cica?”
- Ujjbábok, bábok – ha nem beszél, legalább játszik helyette valaki
- Telefon-játék: beszélgetés, „hívás” utánzás
- Zenés mondókázás – tapsol, ismétel, énekel
Pro tipp: Ne javítsd ki, ha rosszul mond valamit.
Mondd vissza helyesen – ő majd úgyis lemásolja azt, amit gyakran hall.
(Mondjuk, ha rád másolja a „basszus, hol a másik zoknid?!”-ot, akkor is. Csak szólok.)
Ne hagyd ki a Sinsay akciókat és újdonságokat!
3.4. Szerepjáték és szociális készségek
(Mert egy plüssnyuszi is lehet doktor, ha úgy tartja kedve)
Ebben a korban kezdődnek a „mintha” játékok. És ez nemcsak cuki, hanem egy teljes szociális tanulási labor.
Figyel, másol, eljátszik – és közben tanul: mit mondunk, mit érzünk, hogyan kérünk, mit adunk vissza.
Mit fejleszt?
- Szabálytudat, türelem, figyelem
- Empátia, érzelemkifejezés
- Képzelet, társas kapcsolódás
Játékötletek:
- Babakonyha, főzőkészlet, mini porszívó
- Orvosi táska, bolt, szerszámos szett – világ újrajátszása
- Bábozás, kis figurák, szereplők alkotása (gyurma, kavics is lehet az!)
- Baba és etetőeszköz, kiságy – gondoskodás tanulása
- Kisszék, kisasztal, kis seprű – felnőtt világ másolása
Otthoni kiegészítők:
- Régi fakanál, szedőlapát, műanyag doboz = konyha
- Egy kendő + párnák = „bunker” = saját világ
- Gémkapcsos pénztárca és néhány bab – bolt és bank egyszerre
Ne aggódj, ha a gyereked húsz percig vitatkozik a plüssnyuszival.
Épp most tanulja meg, hogyan kell emberekkel bánni. Csak kicsit furcsa a „tesztalany”.
3.5. Kreativitás és önkifejezés
(Mert nem minden gyerek akar óvodás korában festőművész lenni – de minden gyerek szeret maszatolni.)
A kreativitás nem azt jelenti, hogy gyönyörű virágokat rajzol 2 évesen.
A kreativitás azt jelenti, hogy megpróbál valamit – akár teljes káoszban, akár egy pizzásdoboz közepén.
És ha hagyod neki, fejlődik is tőle – méghozzá egészen elképesztő módon.
Mit fejleszt?
- Önkifejezést, érzelemkifejezést
- Képzelőerőt
- Finommotorikát, térbeli érzékelést
- Problémamegoldó gondolkodást
Játékötletek:
- Ujjfesték, ecset, kréta, gyurma – de tényleg szabadon, minta nélkül
- Ragasztós, vagdosós készletek (vagy csak egy olló meg pár színes papír)
- Kavics- és gesztenye-figurák, levélből készült állatok
- Mágneses rajztábla, ami újra és újra kezdhető
Pro tipp:
Ne kérdezd meg tőle, „mi ez a rajzon?” – inkább: „Mondd el, mit csinál ez itt?”
Így nem címkét keresel, hanem mesére hívod. És az önbizalma is szárnyra kap.
„A játék nem csak mozgás vagy tanulás – az alkotás a lélek edzőterme.”
3.6. Az unatkozás dicsérete
(Avagy: a semmittevés nem kárhozat, hanem kreatív forradalom.)
Társadalmunk szerint az unatkozó gyerek = hanyag szülő.
Pedig valójában az unalom az a pillanat, amikor a gyerek agya végre fellélegezhet, és elkezd valamit belülről létrehozni.
Nem kell neki állandó program. Sőt, ha minden perc le van szervezve, minden játéknak célja van, akkor pont a legfontosabb dolgot veszítjük el: az önálló ötleteket.
„A kreativitás nem ott születik, ahol történik valami. Hanem ott, ahol még nem történik semmi.”
Miért fontos az unatkozás?
- Engedi elindulni a fantáziát
- Teret ad a saját történetmesélésnek
- Belső megoldásokat keres – nem külső figyelemelterelést
- Szabadságot ad a gyereknek a gondolkodásra
Kutatás is bizonyítja:
Egy brit kutatás szerint azok a gyerekek (és felnőttek!), akik előtte monoton, „unalmas” feladatot végeztek (pl. telefonszámokat másoltak), sokkal kreatívabb ötleteket hoztak egy egyszerű játékhelyzetben, mint azok, akik előtte pörögtek.
És hogy mit tehetsz szülőként? Ne adj instant megoldást. Ne adj rögtön új játékot. Kérdezz. Csendben legyél. Nézd, mit talál ki.
És igen, előfordulhat, hogy semmit. Aztán egyszer csak… valamit.
💬 „A gyereknek nem mindig új játékra van szüksége – hanem egy kis időre. Amiben végre ő lehet az ötletgazda.”
4. Mit NE adjunk a gyerek kezébe?
(Ha nem akarod, hogy három perc után azt mondja: „unom.”)
Oké, tudom, hogy csábító. Ott világít, zenél, visszabeszél angolul, számol, és még pizzát is rendel (na jó, azt még nem, de ne adjunk nekik ötleteket).
De sajnos a valóság az, hogy ezek a játékok többnyire nem játszásra, hanem passzív nézegetésre vannak tervezve.
„A tökéletes technikai játékok elárasztották a világot… ez a játék a játszás csődje.”
– Vekerdy Tamás
❌ Ezeket kerüld:
- Zenél, csipog, beszél, gurul – és mindezt magától csinálja
- Egyszer használható: „megnyomom és történik valami” – de mindig ugyanaz
- „Tanító” játék, ami nyomás alá helyezi a gyereket (tanulj, figyelj, teljesíts!)
- Nagyon részletgazdag, kidolgozott játék – nem marad hely a képzeletnek
- Túl sok funkció, túl sok inger, túl kevés szabadság
De miért baj ez?
Mert a gyerek nem néző, hanem alkotó akar lenni.
Nem gépi logikát, hanem saját belső világot akar kivetíteni. És ezt nem tudja megtenni, ha a játék „előre megírta a forgatókönyvet”.
„Nem a játék fejleszt, hanem az öröm, amit benne megélek.”
Digitális kütyük – miért NE most?
Igen, tudom, hogy egy YouTube-video csodát tud tenni fogmosás közben.
De néha, amit megúszásnak hiszünk, hosszú távon épp azt veszi el, amit adni szeretnénk: a figyelmet, a nyugalmat, az egészséges fejlődést.
A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is egyértelműen javasolja:
👉 5 éves kor alatt minimális képernyőidő, és az is csak szülői jelenléttel, tudatos tartalommal.
Miért? Mert:
- Gátolja a figyelem fejlődését
- Lerövidíti az elmélyülést, türelmetlenné tesz
- Késlelteti a beszédet és a szociális kapcsolatok alakulását
- Elveszi a játékidejét, és ezzel azt, amiben a legjobban tanul
„A képernyő nem fejleszt. A szabad játék igen.”
👉 Ha érdekel a téma mélyebben – kutatásokkal, ajánlásokkal, anyabarát megközelítéssel – olvasd el a teljes cikkünket itt:
📎 [Digitális kütyük kisgyerek kezében – amit minden szülőnek tudnia kell]
☝☝☝Ha érdekel a téma mélyebben – kutatásokkal, ajánlásokkal, anyabarát megközelítéssel – olvasd el az erről írt cikkeimet! 👉👉👉 KATT A KÉPEKRE!
+1: Mint anya a másik szuper anyukának üzenem: nem a játék a lényeg. Hanem TE.
Annyi mindent akarunk megadni a gyerekeinknek. A legjobbat, a legtöbbet, a legfejlesztőbbet.
De közben megfeledkezünk valamiről, ami minden csörgőnél, gyurmánál, építőkockánál fontosabb:
Rólunk.
A gyereknek játékra van szüksége, igen.
De még annál is jobban szüksége van valakire, akivel játszhat.
A jelenlétedre. A nevetésedre. Arra, hogy együtt pakoljátok ki a kupakokat egy tálba, vagy csak nézzétek a falevelet a járda szélén.
„Ha ott vagy mellette, nem kell csodajáték. Mert számára TE vagy a legjobb játék.”
Ne a „tökéletes” játékot keresd.
Hanem azt, amivel kapcsolódni tudtok egymáshoz. Mert a fejlődés innen indul. A biztonságból. A közös időből. A játék öröméből.
Szóval ha ma csak egy dolgot viszel el ebből a cikkből, legyen ez:
Nem kell minden játék. Csak a jók. És te.
Ha idáig eljutottál…
…akkor először is: GRATULÁLOK.
Nem is tudod, mekkora teljesítmény ez egy 1–3 éves gyerekkel a háttérben. Vagyis… dehogynem tudod.
Te most nemcsak egy cikket olvastál végig, hanem átverekedted magad a „mi lenne, ha mégis megvenném azt a zenélő flamingót?” gondolatrengetegen is.
És most itt vagy, tapasztalattal, tudással, meg egy rakás új ötlettel – ja, és talán egy hideg kávéval a kanapé szélén.
Ha további klassz ötleteket szeretnél, iratkozz fel a hírlevélre, kövess Pinteresten, vagy csatlakozz a Facebook csoportunkhoz! Szeretettel várunk!
„Mert minden szuper anyukának jár egy profi segítő!”
Tetszett a cikk?